A kormánypárti országgyűlési képviselők megszavazták a szociális törvény módosítását is tartalmazó salátatörvény-javaslatot.

A módosítás célja, hogy az állam minden korábbinál kevesebb felelősséget vállaljon rászoruló állampolgáraiért, és kivonja magát a szociális szolgáltatások biztosításának kötelezettsége alól. Eddig is érzékelhetőek voltak a kormány ez irányú lépései, a mostani módosítás erre csak ráerősít.

Az alulírott szociális szolgáltató, érdekképviseleti és civil szervezetek úgy gondolják, hogy a szociális törvény tervezett módosításai alkotmányellenesek, és szembe mennek az európai joggal is.

Követeljük, hogy vonják vissza a szociális törvény alkotmányellenes módosítását!

A salátatörvény a szociális törvényt érintő változásai az alábbiak:

• Az állam a szociális biztonságot nyújtók sorában utolsó helyre sorolja magát. Elsősorban egyéneknek, majd a családoknak (magánszemélyeknek), utánuk pedig az önkormányzatoknak vannak szociális ellátások biztosítására vonatkozó kötelezettségei — miközben az adóbevételekkel továbbra is az állam rendelkezik, és egyenlőtlenül osztja el a további szereplők között.

• A szociális juttatások megállapításához az öregségi nyugdíjminimum alkalmazása helyett bevezeti a szociális vetítési alap fogalmát, leválasztva a szociális segélyek összegét a nyugdíjminimumról, ezzel előkészítve vagy biztosítva azt, hogy egy egyébként régóta szükséges minimumnyugdíj-emelés a segélyek összegét ne érintse.

• A tervezethez benyújtott módosító javaslat a nevelőszülői ellátmány mértékét méltatlanul — az infláció mértékét sem figyelembe véve — szabja meg, mely a nevelőcsaládokat tovább sodorja az anyagi ellehetetlenülésbe. Ezt a módosítót a Törvényalkotási bizottság elvetette, így még ennyi kompenzációra sem számíthatnak a nevelőcsaládok.

Emellett az egészségügyi törvény T/2031-es módosítása is a szociális ellátások rendszerére hat ki: ez a fekvőbeteg-szakellátás ápolási osztályain fekvő ellátottakat a szociális ágazat hat.

Az Alaptörvény XIX. cikke szerint ugyanis (1) "Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.", az 1999. évi C. törvénnyel kihirdetett Európai Szociális Karta 13. cikke szerint pedig az államok “... biztosítják, hogy mindenki, aki nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel (...), megfelelő segítségnyújtásban részesüljön”. 

Az aláíró szervezetek szerint elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi komplex és elhúzódó válsághelyzetben, amikor egyre többen szorulnak segítségre, a kormány nem bővíti, hanem tovább szűkíti a szociálpolitika eddig is csekély eszköztárát, a szociális szakemberek segítői szerepét torzítja és magára hagyja saját állampolgárait.